Az év egyik legjelentősebb terepfutó eseménye. Bár korábban gondolkodtam, hogy a T100-on induljak, de még nem éreztem magam elég érettnek rá a megadott szintidő mellett (s nem szenvedni akartam, hanem élvezni a futást), így a rövidebb távra neveztem. Ami azt jelenti, hogy a táv 80,8 km és 2856 m szintemelkedés.

A terv az volt, hogy 12 órán belül érjek be (a szintidő 13 óra), ez azt jelenti, hogy 3 óránként 20 km átlag, azaz kb óránként 7 km átlag tempóval kell menni. Végig.

Reggel elaludtam :) Szerencsére már előző este mindent összapakoltam, így csak a felébredés fázis maradt ki :)

A nevezés után összapakoltam a cuccokat, hogy ténylegesen mit viszek a versenyre, s mi az, amit előre küldök a Pilisszentlászlónál (Kisrigó étterem) 54 km-nél lévő ellenőrzőpontra, s mi marad a célban. Ruházatnak a Csillebérci 6 óráson bevált (siker) öltözetet választottam, a hátizsákba meg beraktam egy dzsekit, hogyha esne az eső. A frissítő pontra küldtem  többek között a kötelező lámpát és pár zselét, hogy a zselét nehogy megegyem addig útközben és a végére nem marad és megint eléhezem mint múltkor, de erre most így nem adtam esélyt :)  Szép lassan gyűlt a futósereg, a tornacsarnok kezdett megtelni, jó volt látni ennyi őrültet, hogy nem vagyok egyedül :)

A rajt után igyekeztem óvatosan kezdeni. Ezen az útvonalon, helyeken még nem futottam, így nem tudtam, hogy milyen emelkedők várhatóak, nem akartam az elején elégetni az erőforrást. Igyekeztem tanulni a Mátrabérc tapasztalataiból. Ami zavart, hogy a pulzusmérő irreális számokat mutatott, így nem nagyon tudtam rá hagyatkozni az elején. Később a felfeléket jól mutatta legalább, úgyis az a fontosabb.

Hamar kiértünk a lakott területről, majd a Remete-szurdokban, később a Nagyszénáson vezetett az utunk, mindkettő csodás hely kirándulásra is! Itt találkoztunk is egy kisiskolás csapattal, akikkel végig pacsiztunk, tök jó élmény volt a kis mancsokkal érintkezni, adott egy kis energiát, jókedvet :) Az itteni részen is vannak meredek, kaptató részek, ezek nem igazán tűntek fel :) Itt még vitt a lendület :) Majd Piliscsabán keresztül menve az első frissítő pont Piliscsév határában volt. Bár a pont előbb volt, mint az itiner szerint kellett volna lennie, így is nagyon jól álltam (2 óra 30) a kitűzött szintidőhöz képest. Ez egy kicsit feldobott, megnyugtatott. Sőt arra gondoltam, hogy akár a 11 órás idő is elérhető :)

A következő szakaszt ezért egy kicsit optimistán is terveztem meg magamban, de szerencsére a hév nem ragadott el. Dobogókőre az első részben viszonylag jól futható, szép rész vitt. Ennek a második fele azonban már "jó" meredek volt egy rövidebb részen, majd már csak meredek (az élboly számára futható), de ennek nagy részét még kigyalogoltam, szigorúan maradva a max 150-es pulzus tartományon belül (vagy környékén). Dobogókőre felérve (4:20) azért láttam, hogy az álom idő (11 óra) nem reális (még), hamar el is engedtem :) Maradt a biztosabbnak tűnő 12 órára való odafigyelés.

A követekező szakasz szinte végig lefele Dömösre. Ahol lehetett nyomtam neki, mert korábban azt tapasztaltam, hogy sokan lefelé hagynak el és jó volna a magassági energiát a mozgási energiában jobban hasznosítanom :) azaz ne arra menjen el az energiám, hogy visszafogom magam, hanem hogy "gurulok". Most úgy éreztem, hogy ez most jól ment. Ezt a szakaszt jól lőttem be gondolatban, a terv szerint 1 óra alatt leértem. Dömösön több időt töltöttem a frissítéssel, végül is ez volt a táv fele :) időben is jól álltam. Valamint innen jön az egyik legnehezebb szakasz a Vadálló kövek mentén fel a Prédikáló székre, majd onnan tovább Pilisszentlászlóra.

Szóval a Rám szakadék felé vezető úton elindulva lassú kocogással hamar elérkeztünk többed magammal a P3 jelzéshez, mely a bal oldali gerincen vezet fel. Ennek az elején egy ideiglenes pontőrnél a dugókával "indult" az óra. Kiváncsi vagyok (majd ide beírom) hogy a győztes mennyi idő alatt ért fel :) Az a szerencsém, hogy tavaly a őszi/téli dobogókői futóversenyen már jártam itt, s így tudtam, hogy mire számíthatok. Hát ez a "halál" :) jobb fel sem nézni, csak leszegett fejjel mászni, "lépcsőzni" felfelé :) Viszont a táj csodálatos ha mégis szétnéz az ember :) Emlékem szerint csak egyszer álltam meg egy rövid oxigén pótló pihenőre. S amikor felér az ember ez a csodás táj tárul elé:

A csúcsra felérve szintén dugókáztunk, hogy majd a részidők összehasonlíthatóak legyenek :) Utána kb 3-5 en felváltva vezetve értünk le Pilisszentlászlóra a Kisrigó étteremhez. Nem sokkal előtte már gondolatban kiengedtem, nem koncentráltam eléggé, így egy árok átugrása közben megbotlottam és elestem. Szerencsére ki tudtam gurulni az esést, így semmimet nem ütöttem meg. A mögöttem jövő futótárs meg is dicsért és mondta, hogy a Kisrigónál kamera is van, ott kéne bemutatnom :) De inkább elhárítottam a felkérést, elvégre nem színész vagyok :)

A Kisrigónál jó hangulat volt. Sokan voltak szurkolni, bíztatni, természetesen a legtöbben a 100-on indulókat buzdították, ápolták, öntötték beléjük a lelket. Itt lehetett a szokásos frissítő kaják mellett meleg levest is kapni, de én azt nem kívántam, így maradt a szokásos. Magamhoz vettem az előre küldött csomagom, így beraktam a fejlámpát, a zseléket és az új poweraidet. Mivel innen a távot az előző heti útbejárásról ismertem, s az 4 óra 20 perc volt, így 7:20kor elindultam. Úgy gondoltam, hogy annyi körül talán tudok menni mint egy hete és akkor biztonságosan meg van a kitűzött cél.

Nem sokkal a Kisrigó után megint elestem :( Most a jobb térdemet rendesen bevertem, vérzett is, meg fájt is :( De szerencsére nem volt annyira vészes, mint az első pillanatokban gondoltam, így kb 2-3 perc után óvatos kocogással újraindultam. Hamarosan jöttek az újabb, hegyek, meredekek, jó hosszan, amit gyaloglásal küzdöttem le, így a térdem is újra bemelegedett. De tényleg jó volt az előzetes bejárás, mert így tudtam, hogy mi vár még hátra, s nem keseredtem el, hogy még mindig nincs vége. Csikóvárról elég köves szakasz vezetett le, figyeltem is, hogy többet már nem kéne elesnem. Csobánkára egy szakaszon a műút mellett kellett futni, s néztem meglepődve, hogy itt egész jó a tempó. S időben tényleg jól álltam :)

Csobánkán a frissítő pontnál láttam, hogy az edzési tanácsokat számomra is adó Oli papa kiszált a versenyből :( A levelében azt írta, hogy meglátja, hogy utol ér-e, s ez bennem eddig folyamatosan inspirációt adott :) de nem így gondoltam a végeredmény eldöntését :( Viszont itt a részidőt figyelembe véve reálisnak tűnt egy 11:30-as időeredmény. Ezért nem is időztem sokat :)

Az utolsó rész megint egy jó meredek résszel indult fel a Kevély-nyeregbe, majd onnan egy merdek részen le, majd egy jó hullámvasutas szakaszon Pilisborosjenőnél Kövesbércen át már a Csúcs-hegy tövében a téglagyárnál kezdődött az utolsó szakasz. Még mindig tarthatónak tűnt az új célidő (11:30) De nem emlékeztem, hogy innen mennyi idő volt beérni a múltkor. Az kalkuláltam, hogy ha ide érek és egy óra még van, akkor még megcsinálható.  Egy kicsit belül voltam már az egy órán belül :( Szóval a felfelé menet elég jól sikerült, összeszedve minden maradék energiámat, még ott is "futottam", ahol előző héten már nem volt erőm hozzá. Bár a jelzés nem arra ment, amerre az itiner mutatta, ez egy másik futót jól össze is zavart, de szerencsére nem volt nagy eltérés, csak párhuzamos utakról voltak a kijelölő által eltévesztve szerintem. De a lényeg, hogy végre felértem a nyeregbe, s innen jól futható lefelé következett. Közben már eléggé szürkült, sötétedett, de beérve a lakott területre a közvilágítás elégséges volt annyira, hogy ne kelljen a fejlámpát kikersgélni és felvenni, s ezzel időt tölteni. S nyomtam 100%-on :) ami a csövön kifért :) A befutó utolsó 100 métrén is, pedig az megint emelkedett :)
S sikerült, beérkeztem :))

Minden frissítőn volt izo ital, így korábban elhatároztam, hogy minden alkalommal rendesen, sokat fogok inni, ami azt jelentette, hogy legalább 2-3 dl izot és 1-2 dl kólát megittam minden ponton. Valamint vittem magammmal a hátizsákomban kb. 1,2 liter speci izot, amiből menet közben kortyolgattam folyamatosan akár 1-2 km táv után is. Valamint vittem egy poweraidet amit a Prédikálószéken való felmenetelnél a Kisrigóig ittam meg, majd itt az előreküldött csomagból pótoltam. Ha összeszámolom kb.  5 liter folyadékot ittam meg.

Enni szintén ettem minden ponton, főképpen sós dolgokat, oliva bogyót, sós pálcikát, még sót is magában (erre gyorsan ittam). Menet közben meg zseléket ettem, szigorún 2 óránként benyomtam egyet, függetlenül attól, hogy milyen messze vagy közel volt a frissítő pont. Ezt még kiegészítettem azzal, hogy a Kisrigónál megittam egy magnézium ampullát. A Prédikálószék előtt és a Lajosforrás előtt meg felesben megettem egy sponzer BCCA zselét. Na ennyit az egészséges műanyag kajákról :)  Ami fontos, hogy most úgy érzem, hogy az ivás és étkezés rendben volt a távhoz, teljesítményhez képest, így nem éheztem el a végére.   

A pulzus szerintem max 160-ra ment fel, de felfelé is inkább a max 150 körül volt. A lefelék a legtöbb helyen azért nem voltak olyan jól futhatóak mint mondjuk a Csillebérci 6 óráson, így nem is tudtam olyan gyorsan lefelé menni éltalában. De azért ahol lehetett igyekeztem :) Szerintem lefele az átlagpulzus olyan 125-130 körül lehetett. A kettő között, a vizszintesen, lenyhe emelkedőn meg igyekeztem olyan 140-es pulzussal menni.

A cípőm jó volt, szerintem jól is kötöttem be, mert nem csúszott előre benne a lábam, így a lábujjaimmal, körmömmel nem voltak így gondok. Azonban a bal sarkamat feltörte, azon lett egy vérhólyag :( Majd lekezelem :) Más probléma szerencsére nem akadt, a térdemnek is semmi baja.

Összességében egy nagyon jó verseny volt! Jó volt a szervezés, nagyon jó, kedvesk voltak a frissítő pontokon a segítők, a szurkolók is tök jó fejek voltak. S nem utolsó sorban fejben is jól ott voltam, így jó verseny kerekedett belőle, jó eredménnyel. 

A nyertes Medgyessy Gergely lett 8:33:02-es idővel. Ez azt jelenti, hogy 24%al volt jobb mint én. Van hova fejlődni, bár nem gondolom, hogy ezt az időt én meg tudnám közelíteni. De mondjuk egy 10 órán belüli reális lehet. Ha indulok ezen a távon és nem a hosszabbat próbálom meg :)

Részidők:

Képek: https://plus.google.com/u/0/photos/106545369401297638943/albums/6013406928760962593
A képeket nem én készítettem, azokat a szerzők engedélye nélkül vettem kölcsön, hogy mások is lássák, milyen jól fotóznak :)