Akkor kezdjük a száraz adatokkal :)
55,6 km 2742 m szint emelkedés!!  Azaz több mint 2,5-szer megmászni a Kékestetőt a tengerszintről :)
S ebből az első 30 km-en 2 szer megmászni :)

A térkép az útvonallal:

Ezt a túrát a Kinizsi100-as egyik legjelentősebb felkészülésének tekintettem. Ha végig megyek rajta, akkor még van esély, idő a felkészülésre, hogy a Kinizsi100-at is megtegyem. Ha nem, akkor jelentősen el kell gondolkodni a kitűzött cél értelmes teljesítésén.

Péntek este utaztam le Sirokra. Időben, még világosba érkeztem, így a cuccom lepakolása a sportcsarnokba és a nevezés után elmentem sétálni a várhoz. Legalább legyen egy kis bemelegítés :) mert a héten nem volt időm semmi mozgásra :( Szép lassan mások is megérkeztek és kb 50-en aludtunk hálózsákban, laticelen a sportcsarnokban. Ráhangolódás a kemény feladatra :) Bár én már kb este 8.30-kor becsuktam a szemem, de villanyoltás és ezzel a beszélgetések megszűnése csak 10.00-kor történt. Nagyon jó volt a terem akusztikája, sajnos :)

Reggel 5-kor kelés, 6-kor rajt! :) A legnagyobb fejtörést az okozott, hogy mit vegyek fel? Végül maradt a vékonyabb hosszú szárú nadrág és felül egy technikai pulcsi és a dzseki, póló nélkül. A reggel még elég hűs volt,  de bíztam benne, hogy a nap folyamán az idő javulni fog és felfelé meg úgyis meleg lesz :)

Szóval az időjárás az elején kicsit felhős, később azonban napos, néhol erősen szeles volt. Indulásnál szerintem kb 5 fok körül, később 10 fölé is ment a hőmérő.

A rajt után a mezőny két részre szakadt: elöl a futók, később a túrázók, én a kettő között, mint a leglassabb futó és gyorsabb túrázó :)

Az előzetes tervem a 10-órán belüli célba érés volt, ehhez kb. 3,5 óra alatt kellett volna fent lennem a Kékesre és az utolsó szakaszt (Mátrakeresztes-Szurdokpüspöki) kb 2 óra alatt kell megtennem. 

Hogy jobban érzékelhető legyen, itt a szintrajz, bár a középső rész nem méretarányos a másik kettő részlettel, de így jobban lehet mesélni :)

Az eleje nagyon sokáig sárban, vízben való futást jelentett, mivel a hegyről lefolyó víz a lenti részen megállt, vagy patakok formájában az utat elöntve folyt lefelé. Aztán később normalizálódott a helyzet, láttunk vaddisznókat, hallgattuk a kelő madarak csicsergését, gyönyörködtünk a Tátra távoli vonultaiban és közben minden lehetséges helyen, módon oxigént szívtam be :) A Kékesre bő 4 óra alatt értem fel :( A csúcs közelében elég tekintélyes mennyiségű hó volt, legalább 20 cm, ha leléptünk a kitaposott ösvényről (kerülve egy sétálót) akkor akár térdig is el lehetett süllyedni, s ehhez jó kis hűs szél is társult. Fent még leültem egy kis energia pótlásra is. Azért láttam, hogy a cél reálisan már csak a szint időn belül való beérés lehet. Bár megfordult a fejemben a befejezés, de ezt sikeresen elhessegettem :) A kis pihenő után újult erővel, de még nagyobb figyelemmel előbb egy elég meredek részen kellett leereszkedni, majd újra felfelé Galyatetőre. Ide 6 óra múlva érkeztem. Fent megettem egy zsíros kenyeret és ittam hozzá egy alkoholmentes sört :) Kalória pótolva :) Azért itt még csak a táv felénél voltam nem sokkal, de legalább a felfele a 2/3 része megvolt.

A következő célom a szintidőnek a 90%-on belül való teljesítése :) Ehhez azt a taktikát folytattam, hogy felfelé csak minimális mennyiségben futottam, ahol még nem volt meredek. Vízszintesen, meg lefelé futok :) Utólag ezt inkább sajnos csak poroszkálásnak, kocogásnak nevezném :(

Galyatetőről Mátrakeresztesig elég jól lehetett haladni, egyedül Ágasvárra volt mászás, ott egy kicsit a tériszonyom is előjött, de gyönyörű a hely, érdemes volt feljutni :) Galyatetőn a csúcs közelében az olvadó hóban több helyen lábszár középig süllyedtem :) de már akkor mindegy volt a cipőnek, zokninak, nadrágnak :) Bár volt nálam váltó zokni, de nem érte meg átvenni, mert 1. le sem tudtam volna hajolni 2. az is hamar vizes lett volna 3. egy kis idő múlva a víz is meleg lett a testhőmérsékletemtől és mert nem kapott utánpótlást :)  Mátrakeresztesnél megint volt egy sörös pihenőm :) Szerencsére sokan elmondták a túra előtt, hogy a Muzslára feljutásnál azt hiszi az ember, hogy feljutott a csúcsra, de csak a 4. csúcs az igazi :) Így ez nem ért meglepetésként :) Az már inkább, hogy onnan lejutni a kb 7 km-es szakaszt 1 óra 25 perc alatt sikerült csak megtenni szinte végig lefelé :(

Viszont sikerült a célt teljesíteni: 11 óra 39 perces idővel a 13 órás szintidőn belül, a szintidő 90%-án belül, a nyertes idejének (5:48) a duplájához nagyon közel, az indulók több mint felét megelőzve :)

Összegezve: jól elfáradtam, de végig élveztem :) Néhol futottam is :) Az erőmet viszont szerintem jól osztottam be. Jól öltöztem fel. Jól ettem, ittam, frissítettem, bár a végére eléggé untam az italt. S az egyik legfontosabb, hogy nem sérültem le, nem fájdult meg semmim! :)

A Kinizsi100-ig még kéne menni egy hosszabb, kb 50-est, nem ennyire meredek túrán, távon. S a hétköznapokban is többet kéne futnom, bicikliznem :)  

Akkor megint a száraz tény:
12:34 perc/ km  azért ezt nehéz futásnak nevezni :) De van honnan fejlődni :)